Egy az Isten!

Az Írásokban leggyakrabban „imádás”-nak fordított szó egyike a legkevésbé jól értett kifejezéseknek, köszönhetően a mi nyugatias gondolkodásmódunknak, mely csaknem teljesen letiltotta ennek a kifejezésnek a használatát. Valójában ez a szó a héberben vagy az arámi nyelvben a következő fogalmak bármelyikét jelentheti, a Strong (szótár) szerint: lenyomni, azaz leborulni (különösen visszaható igeként, uralkodó vagy Isten iránti hódolatból): meghajtani (magát), meghajolni, (földre) esni, alázatosan könyörögni, fejet hajtani, hódolni, meggörnyedni, imádni. A görög nyelvben szintén különféle jelentéseket mutat ki a Strong: A G4314 -ből, és valószínűleg a G2965 -ből (jelentése csókolni, ahogyan a kutya nyalja a gazdája kezét) származva: hízelegni vagy meggörnyedni vki előtt, azaz (szó szerint vagy jelképesen) leborulni hódolatból (hódolni, rajongani vkiért): imádat Gondolom sokan láttak már közülünk arab, afrikai és japán embereket, ahogy üdvözlik egymást. Az üdvözlésének ez a módja a másik fe

“Magatok is tudjátok, hogyan kell minket követni ; mert nem viseltük magunkat közöttetek rendetlenül. Sem i n gyen kenyeret nem ettünk senkinél, hanem munkával és fáradsággal, éjjel-nappal dolgozva, hogy közületek senkinek se legyünk terhére. Nem azért, mintha nem lett volna rá jogunk, hanem azért, hogy magunkat példaként adjuk néktek, hogy minket kövessetek . Mert amikor nálatok voltunk is, a zt rendeltük néktek, hogy ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék ! “ – II. Thess. 3:10 “Szeretett barátom, hűen cselekszel mindenben, amit az testvérekért, és pedig az idegenekért teszel, akik bizonyságot tettek a te szeretetedről a gyülekezet előtt; akiket jól teszed, ha Istenhez méltóan bocsátasz útjukra, mert az Ő nevéért keltek útra, semmit sem fogadván el a pogányoktól . ”  – III. János 1:5-7 Ez a bejegyzés azzal a céllal készült, hogy összefogjam azzal kapcsolatos álláspontomat, hogy az Írás, az apostoli parancsolat és a korai őskeresztény életmód fennmaradt történelmi emlékei (ilyen a

“… Az evangéliumok harmadik könyve a Lukács szerinti. Lukács a jól ismert orvos, Krisztus felemelkedése után Pál őt, mint a törvényben buzgót magával vitte, saját neve alatt a hit szerint. Az urat azonban ő sem látta testben; És aminek maga utána tudott járni, így János születésétől kezdi a történetet elbeszélni. A negyedik evangélium a tanítványok közül való Jánosé. Buzdítva tanítványtársait és a püspököket, ezt mondotta: “Böjtöljetek velem együtt mától három napig és bármi kinyilatkoztatást nyerünk, mondjuk el egymásnak.” Ugyanazon az éjszakán Andrásnak, az apostolok közül az egyiknek kinyilatkoztatása volt, aminek minden dolgát Jánosnak kellett leírni a saját neve alatt, míg mindnyájuknak meg kellett (azt) vizsgálniuk. ……………………………………. És ezért, bár minden egyes evangélium más kezdetről számol be, mégis a hívők hitének anyagában semmi különbség nincsen, mivel egyetlen irányító Szellem jelentett ki mindenben mindent, a születésről, a szenvedésről, a feltámadásról, a tanítványokkal val

 Egy kis előzményt is betettem, milyen tetteket vitt végbe előtte Nero, miután bekövetkezett a tragédia: (35.) Nero többször elment ennek a játékaira, de még gyönyörköd és közben sem tartózkodott a bűnös tettektől. Hiszen épp ezekben a napokban kényszerül meghalni Torquatus Silanus, amiért a Iunius-nemzetség hírességén felül az isteni Augustust is szépapjának mondhatta. Parancsot kaptak a vádlók: vessék a szemére, hogy ajándékozásban tékozló, s egyetlen reménye, hogy a helyzet megváltozik, sőt egyes felszabadítottjait a levelezés, a beadványok és pénzügyek intézőinek nevezi, a legfőbb államigazgatás megnevezéseivel és e hivatalokra gondolva. Ezután a legbizalmasabb felszabadítottakat bilincsbe verik, s elhurcolják; mikor az ítélet már várható volt, Torquatus felvágja karján az ereket; s elkövetkezik Nero szokásos szónoklata: bár vétkes volt és joggal nem bízott védekezésében, mégis életben maradhatott volna, ha bírájának kegyességét megvárja. ….. (37.) El akarván hitetni, hogy sehol se

21. (héberben 22.) Zsoltár – az LXX szerint, saját fordításom 1. A vég idejére, hajnali segítségért. Zsoltár Dávidnak. 2. Isten, én Istenem, figyelj rám! Miért hagytál el engem? Eleséseim szavai távol vannak szabadításomtól. 3. Istenem, kiáltozok nappal, és nem hallgatsz meg, éjszaka is és nem akarsz megérteni engem! 4. Pedig te a szentek között laksz, Izrael dicséretei között. 5. Te benned reméltek atyáink, bíztak, és Te kihúztad őket a bajból. 6. Tehozzád kiáltottak föl és megmentettek, tebenned reméltek és nem szégyenültek meg. 7. De én féreg vagyok és nem ember, ember szégyene és a nép megvetése. 8. Mindnyájan az engem szemlélők kigúnyoltak engem, szóltak ajkukkal, fejüket mozgatták. 9. Az Úrban remélt, mentse meg őt! Szabadítsa meg őt, mert őt óhajtotta! 10. Mert Te vagy, aki kivontál az anyaméhből, anyám emlőitől Te vagy reményem! 11. Terád támaszkodtam az anyaméhtől, anyám méhétől Istenem vagy Te! 12. Ne távozz el éntőlem, mert közel a nyomorúság, mert nincs segítő. 13. Sok jósz

  Mattanjahú szerint való jó hír (letölthető PDF)

“”Ezért elhagyva a Felkent kezdeti beszédét , jussunk tökéletességre, nehogy ismét a holt tettekből való megtérésnek alapjait rakjuk le, és az Istenben való hitet, a bemerítés tanítását (mely) kezek rátevése is, halottak feltámadását és az örök ítéletet . És ezt megtesszük, ha az Isten megengedi.”” (Héberekhez írt levél 6.1-3) Úgy tartja a mondás, hogy “a kályhától kell elindulni” és ez a mondás a Felkent Jahósua  hitének tanítására is igaz. Vagy más példázattal szólva: Nem lehet házat úgy építeni, ha nem az alapoknál kezdjük az építkezést. Tehát arra a kérdésre, hogy a világ mit halljon először a Felkent követőitől, véleményem szerint eléggé pontos választ kell adni, ami nem bármi, ami Isten kijelentéseiben, az Írásokban található. Hanem a hit alaptanításai, amelyekről a Héberekhez írt levél írója is említést tett, amit később már nem kell újra és újra lerakni, tanítani azoknak, akik már élik a Felkentben való életet. Emellett fontos, hogy az alaptanítások egyúttal azt is elválasztják