Bejegyzések

Josephus - A főpap fejdísze

Kép
A főpap – Flaviusz szerint – nem egy fejtetőt elfedő sapkát (kipát) hordott, hanem egy homlokot körbevevő, koronához hasonló fejdíszt, amit még egy másik anyaggal a homlok szélességében lefedtek. Erre a másik anyagra tették rá az arany lapot, amin a négybetűs (tetragrammaton) Istennév megjelent. (lásd még Josephus Régiségek leírását bővebben itt ) Josephus Flavius – Régiségek, 3:7:3 – a főpap fejviselete [157] Ὑπὲρ δὲ τῆς κεφαλῆς φορεῖ πῖλον ἄκωνον οὐ διικνούμενον εἰς πᾶσαν αὐτὴν ἀλλ᾽ ἐπ᾽ ὀλίγον ὑπερβεβηκότα μέσης: καλεῖται μὲν μασναεφθῆς, τῇ δὲ κατασκευῇ τοιοῦτός ἐστιν ὡς στεφάνη δοκεῖν ἐξ ὑφάσματος λινέου ταινία πεποιημένη παχεῖα: καὶ γὰρ ἐπιπτυσσόμενον ῥάπτεται πολλάκις. [158] ἔπειτα σινδὼν ἄνωθεν αὐτὸν ἐκπεριέρχεται διήκουσα μέχρι μετώπου τήν τε ῥαφὴν τῆς ταινίας καὶ τὸ ἀπ᾽ αὐτῆς ἀπρεπὲς καλύπτουσα καὶ ὅλη δὲ τῷ κρανίῳ γιγνομένη ἐπίπεδον: ἥρμοσται δὲ ἀκριβῶς, ὡς ἂν μὴ περιρρυείη πονοῦντος περὶ τὴν ἱερουργίαν. (Saját fordításom görög szavak kiszótárazásával): [157] Fején pedig kúpos

Nikolaosz, a hetedik diakónus

Alexandriai Kelemen – Stromata III. könyv (részlet)   3.4.25.1 Említést tettünk pedig a Pontuszi Markión szektájának követőiről, akik a Teremtővel való szembenállás miatt elutasítják a világi javakkal való élést. 3.4.25.2 Az önmegtartóztatás okává vált ugyanis neki (a Teremtő), ha ugyan ezt önmegtartóztatásnak mondhatjuk, (mert) maga a Teremtő az, aki ellen ez az Isten ellen tusakodó gigász úgy véli, hogy képes harcolni, túllépve a teremtésen és formáltatáson. 3.4.25.3 És ha közösen használják is az úrnak beszédét, amelyet Fülöpnek mondott: „Hagyd a halottak, hogy eltemessék saját halottaikat, te pedig kövess engem !” (vö.: Mát. 8:22) de azt is fontolják meg, hogy Fülöp testét is hasonlatosan formáltatásnak nevezi, a test pedig nem szennyezett hulla. 3.4.25.4 Hogyan lehetett tehát neki olyan teste, amikor még nem volt holt? Mert felkelt az úr sírboltjából, mikor megölte a szenvedélyeket, de élt a Felkentnek. 3.4.25.5 Megemlítettük pedig a törvényrontó, asszonyokkal közösülő Karpokr

Tertulliánusz - Markion ellen, Isten egyetlenségéről

Markion Ellen I. Könyv 3. fejezet – Részlet 3. Az alapvető és egészen átfogó vita tehát a számról folyik, lehet-e két istent állítani: esetleg költői, művészi, s harmadszor már eretnek-szabadság alapján. De a keresztény igazság szigorúan kinyilvánította: ha Isten nem egy, nincs, mert méltóbbnak hisszük, hogy valami nincs, mint ne úgy legyen, ahogy lennie kell. Istenről azonban tudd meg, hogy szükségszerűen egy, s ha kérded, mi az Isten, másként nem találhatsz rá. Amennyiben az ember Istent meghatározhatja (definíció), én úgy állítom, amit a köztudat is elfogad: Isten a legfelsőbb hatalmas, az örökkévalóságban szilárdan megalapozott, nem született, teremtetlen, kezdet és vég nélküli, – mert ezt az állapotot kell az örökkévalóságnak tartanunk, mely a legfőbb, nagy fogalmát kimeríti, amennyiben az magában Istenben áll fenn – és így a többi is, hogy Isten a legfőbb nagyság, formailag, értelmileg, erő és hatalom szempontjából. Mivel ebben mindenki egyetért, – senki sem tagadja ugyanis, hogy

Iréneusz – Az eretnekek ellen 3. Könyv

Előszó Nagyon kedves barátom, te valóban meghagytad nekem, hogy nyilvánosságra hozzam a Valentiniánusok tanításait, melyeket hívei rejtetteknek képzelnek; hogy kimutassam sokféleségüket, és hogy állítsak össze egy értekezést ezek megcáfolásának céljából. Ezért elvállaltuk – kimutatva, hogy ezek Simontól erednek, aki az összes eretnekség atyja – hogy feltárjuk tanaikat és egymásra épülésük rendjét, valamint kifejtjük mindegyik ellen az érveinket. Mivel ezeknek az embereknek a megítélése és leleplezése sok adatból áll, de egy munka, elküldtem neked [bizonyos] könyveket, amelyek közül az első mindezen embereknek a véleményeit tartalmazza, és bemutatja szokásaikat, és magatartásuk jellegzetességeit. A másodikban pedig romlott tanításaik vannak megcáfolva és elvetve, továbbá lemeztelenítve és közszemlére téve, mint amilyenek valójában. De ebben a mostani [iratban], a harmadik könyvben bizonyítékokat fogok neked nyújtani az Írásokból, hogy semmi ne hiányozzék azokból, amivel megbíztál; sőt m