Levél testvéremnek: Krisztusról és a törvényről
//***************** Első levélváltás *********************************//
Kedves Testvérem!
A következő bibliai helyeket kérlek tekintsd át, olvasd el figyelmesen annak érdekében, hogy az Isten törvényének szerepéről az Isten népe számára, a próféciák fényében átláthasd, hogy belátásra vezessen téged a mindenható Isten:
//***************** Második levélváltás *****************************//
Kedves Testvérem!
“Szellemben és igazságban imádni az Atyát.”
Az Isten beszéde élet és szellem. Szellemben imádni Őt annyit jelent, hogy az Ő beszédének valóságos értelmében, kijelentés szerint imádni Őt. (Törvény szerint és igazságot cselekedni). Ebben nincs ellentmondás.
A SABBAT arról szól, hogy nem űzzük kedvtelésünket, nem dolgozunk. Megpihenünk minden munkánktól, ahogy az Isten tette a 7. napon. Megnyugodott és megszűnt minden munkájától, megáldotta és megszentelte.
Az, hogy a tanítványok a kezükkel tépkedték a kalászokat, mert éhesek voltak, az nem munkavégzés. Nem aratni mentek a mezőre.
Jézus a szombatnak is Ura. ÁMEN. Azaz Ő adta a népnek a többi paranccsal együtt. Az Ő fennhatósága alá tartozik, nem megszünteti, hanem uralkodik felette. (ha azt mondjuk, hogy ennek a háznak az Ura, az nem azt jelenti, hogy az a ház nem létezik, sőt tudjuk, hogy létezik a ház és hogy ki a tulajdonosa) A szombat Isten dicsőséges napja, amelyen megdicsőíti magát. Meg is tette a törvénytisztelő Krisztuson keresztül, hogy meggyógyította az embereket. János 9:16,33 – Tudjuk, hogy az Isten a bűnösöket nem hallgatja meg, hanem ha valaki istenfélő és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.
Különbség van a szükségben levő állat vagy ember segítségadásában és az ember a maga javára való munkálkodás között.
Mire gondol a Krisztus, amikor azt mondja, hogy a papok megtörik a szombatot és nem vétkeznek? Miért is? Csak abban az értelemben törik meg, hogy fizikai munkát végeznek.
De egyrészt ezt nem a maguk javára cselekszik, hanem a népért szolgálnak, másrészt pedig ez az Isten rendelése, konkrét parancsa a papok számára. Valójában ez nem törvénytiprás, csak ha felületesen akarjuk nézni. Irgalmasságból, az Isten irgalmasságából adatott, hogy közeledni tudjanak Őhozzá. Az Istennek való szolgálat az nem megtörése a szombatnak, hanem a dolga a választott papságnak.
Mi, akik szintén papok vagyunk a Krisztus által, most is viszünk és vinnünk kell áldozatokat Istennek magunkért és a népért. Csak éppen szellemi áldozatokat.
A szombat szombat maradt, Isten áldott és megszentelt napja.
Különbözik a törvény örökre szóló rendtartása, Például a 10 parancsolat, ünnepek stb., a törvény ideiglenes elemeitől, mint például a szentély áldozati rendszere, ároni papság, mosakodások, amelyek nem tudnak tökéletessé tenni. Az, hogy az Istennél különbség van e kétféle rendelés között, abból is látszik, hogy nem egy időben adta meg a népnek, hiszen a kivonuláskor a Sinai hegynél az örökkévaló és állandó törvényt tudatta velük, s majd jóval később kb. 2 évvel azután állította fel a szentélyt Mózes és iktatta be a papokat a szolgálatukba. Jeremias 7: 22-23. Ez az, ami megváltozik a papság megváltozásával. Ez az, ami ideiglenes eleme volt a törvénynek. Erről beszél, erről a változásról szól a zsidó levél. (levita papságból Melkisédek rendje szerinti, főpap a Krisztus nem vérszerinti leszármazás alapján, szentély nem világi már, nem emberi kéz csinálja, hanem az Isten építi fel a Krisztusban, ami az újjászületett hívők gyülekezete, szövetség ládája……
Az Ó szövetségben nem kell hinni! Ez ki van jelentve. Ebben semmi hit nincs. Ha valaki cselekszi, él azok által. A törvény Mózes által adatott, a kegyelem és igazság Jézus Krisztus által lett.
Ez nem két egymással ellentétes kijelentés. Krisztus nem hozott új rendelkezést, mert azt Mózesen keresztül már megadta az Isten, az kerek egész, tökéletes, jó és igaz. (Pál) Az igazságosság pedig az, hogy az ember képes lesz azt betölteni, más szóval megcselekedni. A kegyelem pedig az, hogy az Isten a korábbi minden törvényszegésünket megbocsátotta Jézus Krisztus vére által. Nincs a kettő egymás nélkül. Össze van kapcsolódva. Önmagában nincs a kegyelemnek értelme. Mire ad megbocsátást az Isten ha nem a bűnökre? (amit írtam is korábban, hogy a bűn pedig a törvény megszegése) Mi határozza meg, hogy mi a bűn, ha nem a törvény?
Azonosulva Jézus Krisztus halálával, meghaltunk a törvény számára, hogy új életben járjunk. Isten újjászületett fiaiként, ígérete alapján, hogy a törvényt a szívünkbe írta és azt cselekszi velünk, bennünk, hogy a törvényt betöltsük, megcselekedjük már nem testi erőfeszítésből, hanem engedelmes, alázatos Isten szerető szívvel.
Ha tehát a törvényt elvetjük, újra a törvény alá kerülünk, mint annak megrontói és nem akkor ha a törvényt tiszteljük. Miért gondoljuk, hogy a törvény ránk nem vonatkozik???
Nem Isten népévé váltunk? Nem Izrael társaságához oltott be minket az Úr Isten a pogány népekből? Nem azért vetette el Isten az Ő Egyiptomból kihozott népét, mert a törvényt megvetette és áthágta? Oda kellett volna nekik is eljutni, hogy lehetetlen megtartani test szerint és megtérést tanúsítani Isten felé?! De nem tették, ehelyett a maguk igazát érvényesítették, mivel nem tudták helyesen szellemben és igazságban imádni Őt, aminek az újjászületés a feltétele, azaz a körülmetélt szív. Luk.18:9-14. (a farizeus és egy ember imája).
Oké, hogy már a mi szívünk körül van metélve. Jaj de jó, üdvösségünk van, Krisztus által meg vagyunk váltva. Istené vagyunk, Isten fiai.
Egy kérdés – most már szabad lopni, szabad paráználkodni, szabad a törvényt megrontani?????? – TÁVOL LEGYEN! Ha ezeket cselekszem önmagamat teszem bűnössé és azokat építem újra fel, amit elvileg már leromboltam a Krisztusban való hit által.
Ha azt mondjuk, hogy a törvény, az Isten törvénye, amely tökéletes, nekünk már nem kell, tudjuk meg, hogy Krisztus HIÁBA, OK NÉLKÜL HALT MEG!!!!!!!!!
Na még egy kicsit, a Római levél ominózus 14. fejezete pedig arról szól, hogy valaki csak zöldséget eszik (a hitben erőtelen), a másik pedig húst is eszik. “Mindent” megehetik. Megeszed a kutyát, a dögkeselyűt, a poloskát??? Távol legyen!
Ez a “MINDEN” pedig az, amit a Timóteus 4:3-ban ír, hogy van olyan, amit az Isten hálaadással való fogyasztásra teremtett a hívőknek, akik ismerik az igazságot, vagyis az Isten törvényét. Kolossé 2:22 Az Isten rendelése a meghatározó, hogy mit ehetek és mit nem. (az Isten beszéde által szenteltetik meg, és az Isten beszédében ki van jelentve, mi ehető és mi nem) A mi érdekünkben van, hogy nekünk jó legyen és hogy SZENTEK legyünk, ne fertőztessük meg magunkat! Nem beszélve arról, amit Ézsaiás 66: 17 mond a Millenniumi időszakról, hogy amikor Krisztus eljön együtt pusztul el a bálványimádó a disznóhúsevővel!!!!
Minden az Isten törvénye alapján lesz megítélve a Krisztus által.
Ez az én és az Isten egyházának a meggyőződése. Ebben gyakoroljuk magunkat. “A Te oltárodat gyakorlom Uram”
Hát nagyon röviden és tömören mostanra ennyi.
Isten áldjon benneteket!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése